Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: ştiri
Titlul articolului: Judea ezredes provokációja
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://www.riport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=157&menu=




Március 19-én Marosvásárhely fekete márciusára emlékeztek a Mûvelõdési Palotában. Az esemény vendége volt Tõkés László püspök, Smaranda Enache, Király Károly és Kincses Elõd ügyvéd. Az egykori Nemzeti Megmentési Front Maros megyei tisztségviselõje filmet mutatott be a magyarellenes pogrom kulcsfontosságú részleteirõl. Az eseményre meghívták Schmidt Mária történészt, a budapesti Terror Háza Múzeumának igazgatóját, aki Mindannyiunk forradalma címmel tartott elõadást. A rendezvény vendége volt továbbá Gabriel Andreescu bukaresti politológus, kisebbségi szakértõ, aki elõadásában ismételten bebizonyította a hatalom és a Securitate tevõleges bûnösségét.
A megemlékezõ ünnepségre eljött Ioan Judea tartalékos ezredes is, és a pogrom szenvedõ alanyainak fenntartott legelsõ sorban foglalt helyet, majd az ünnepség közepette szókérés címén, provokációs szándékkal, megzavarta annak megemlékezõ jellegét. A Kendeffy-ház (képünkön) padlásáról Sütõ Andrást lecsaló, megveretõ, a pogromban sötét szerepet büntetlenül vállaló ezredest a tömeg kifütyülte, többen arra kérték: vagy távozzon, vagy tekintsen el a magyarságot provokáló véleményformálástól. Kincses Elõd kérdésére: „Meg kívánják-e hallgatni a levitézlett ezredest?” – a tömeg felháborodott nemmel válaszolt.
Tõkés László az ünnepség után rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a korábban beharangozott Tõkés–Markó-találkozó elnapolásáról, más aktuális kérdésekrõl. Fontos a múlt feltárása, hangoztatta a püspök, utalt a Földes-ügyre, a Securitatéval való együttmûködésre, aminek a tisztázása meglátása szerint idõszerû kérdés. Ami a találkozót illeti, a püspök azt mondta, hosszú pingpongmeccset vívott a szövetségi elnökkel, levélváltásokkal, napi telefonbeszélgetésekkel. „Az EMNT felhatalmazásával mi elfogadtuk Markó Béla elsõ ajánlatát, hogy találkozzunk március 19-én itt Marosvásárhelyen. Joggal és okkal vártuk el, hogyha mi elõzékenyen alkalmazkodunk Markó elnök úr idõpontjavaslatához, legalább a helyszínben állapodhassunk meg közös akarat szerint. Õ javasolta a Köcsög utcai székházat, mi javasoltuk a Pro Europa Liga székhelyét, ám Markó diktátumszerûen az elnöki hivatalhoz ragaszkodott.” Tõkés szerint a Párbeszéd a jövõért programmal az RMDSZ „urai ellopták” az EMNT két legfontosabb értékét, az autonómiát és a kettõs párbeszédet, erre való tekintettel nem engedhetõ meg, hogy további személyeskedésbe fulladjon az autonómia ügye. A püspök bizakodó, úgy véli, Markóék akkor fognak rákényszerülni a párbeszédre, ha fenn fog állni a veszélye egy elõrehozott választásnak. Mit gondol Markó Béla, ki õ? – tette fel a kérdést püspök. A sajtónak meg is válaszolta maga: „Én a magas rangú klérust képviselem, Markó csak egy miniszter.”
Az Erdélyi Riport kérdésére: „Nem abszurd fennakadni egy tárgyalási színhely megválasztásán?” – a püspök a következõket válaszolta: „Nyilvánvaló, hogy csak kontextusában tûnik úgy, hogy csak ezen múlik a dolog. Mi párbeszédet sürgetünk, de mindig kikosaraztak. Októberben Markó Bélával végre sikerült egy józan elõrelépést tennünk, tekintettel a választásokra, de most megint vissza akarnak bennünket terelni a Párbeszéd a jövõért konzultációs sorozat keretében egy a száz szervezet közé, amelyekkel a székházban szóba állni méltóztatnak. A székház kontextusában azt üzeni az RMDSZ politikai metanyelven, hogy minket is ki akarnak pipálni, holott mi azt szeretnénk, hogy az EMNT a maga integráló erejét fejlessze ki, és minden autonómiaerõt kapcsoljon be a romániai magyarság önkormányzati céljaira. Ez viszont részben ütközik a kisebbségi törvénnyel, mert a törvénytervezet megelégszik egy olyan-amilyen kulturális autonómiával.”

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.